Többször feltettétek nekem a kérdést a tanácsadások, foglalkozások alkalmával, hogy miért esik bele valaki újra és újra ugyanabba a hibába, ugyanolyan, vagy nagyon hasonló nehéz helyzetbe, pedig az eszével tudja, hogy nem jöhet ki jól belőle, sok fájdalommal fog járni stb., és mégis kvázi mintha szándékosan meg akarná élni újra ezt a bizonyos fájdalmat. Miért van ez? Miért nem tanulunk a hibákból? Miért nem hallgatunk a jó tanácsra?
Egy lehetséges magyarázat erre a viselkedésre a tudat alatti programja lehet, amelyet az elme futtat, mint egy megszokott régi sémát, beakadt lemezt egy régen keletkezett fájdalmas élmény, sérelem hatására. A tudatos elme, tudatos „én” pontosan látja, hogy baj lesz, de ez a tudatalatti program felülírja a józan észt főleg akkor, ha egy érzelmi befolyás hatása alá kerül az illető pl. szerelmes lesz, és elveszíti az objektivitását, már bele is csúszik ebbe a régi mintába, amit már átélt egyszer, vagy akár többször is. Ez ismerős már számára, és elkezdi rutinszerűen megismételni. Olyasmire gondolok, mint pl. hatalmi harcok a kapcsolatban, vagy egy nő mindig erős karakterű, túl határozott férfi partnert választ, aki idővel már parancsolgat is vagy uralkodik a nő felett. Vagy a túl nagy életkorbeli eltérés, ha valaki vagy mindig idősebb, vagy mindig sokkal fiatalabb partnert választ, legyen szó férfiről vagy nőről.…Ez természetesen csak abban az esetben lesz probléma, ha az illető megégeti magát egy ilyen kapcsolatban, de aztán sorra ugyanilyen karaktereket vonz be. Olyan ez, mint egy mókuskerék. Egy érzelmi kapcsolat mire a tetőpontról lecseng, és a rózsaszín felhő nem takarja el a kilátást, sajnos évek is eltelhetnek, ismétlőknél 1-2 évtized is eltelhet ezzel a régi, elavult programmal.
Jön a válasz, jó, de ebből is tanulunk, nem? Persze, igen, mindig mindenből tanulunk. Csak nem mindegy, hogy a tapasztalatok a fájdalomból, visszautasításból, mellőzöttségből, vagy a szeretetből, támogatásból keletkeznek. Ugyanis az vagy, amit megélsz. Gyermekeidnek, unokáidnak azt a tapasztalatot adod tovább, amit saját bőrödön megéltél, az a sajátod. Ha ebbe belegondoltok, valóban lehet, sőt kell is törekedni arra, hogy jobban csináljuk, éljük, és tapasztaljuk meg szebben, boldogabban ezt a csodálatos életet, amit kaptunk. Megéri a fáradtságot, és a félelmekkel való bátor szembenézést, hogy egy valóban lelkileg is egészségesebb, szeretetteljesebb életet kezdjünk élni. Lehet oldani ezeket a berögzült blokkokat, elakadásokat, ha valaki megérti, és eldönti, hogy változtatni szeretne az életén. Minden kezdet nehéz, és az első lépés is. De higgyétek el, mindig van másik út, ami más, és lehet sokkal jobb. Igaz, hogy ismeretlen, de érdemes felfedezni, hogy kik is vagyunk valójában és mennyi mindenre vagyunk képesek, ha igazán akarjuk.
Aki úgy dönt, hogy valamely életterületen változtatni szeretne a jövőben, annak többféle módszerrel tudok segíteni, melyről bővebben << itt >> olvashattok.
Kívánok mindenkinek a következő évre sok szép élményt, egészséget, sikereket minden téren!
